A cserkészet célja

„Törekedjetek arra, hogy kicsit jobbnak hagyjátok magatok után ezt a világot, mint ahogyan ti kaptátok!” (Robert Baden-Powell) A cserkészet célja a fiatalok lelki, fizikai, szellemi és érzelmi adottságainak, valamint szociális érzékének kifejlesztése istenhitre alapozott neveléssel. Arra akarja nevelni a fiatalokat, hogy mûvészei legyenek életük tökéletesítésének, kibontakoztathassák képességeiket és jellemes egyéniségként hasznos tagjai legyenek a helyi közösségnek, a nemzetnek és az emberiségnek és ezáltal járuljanak hozzá a világ jobbá tételéhez. A magyar cserkészet fontos célja a magyar nép kultúrájának és történelmi hagyományainak ápolása.

A cserkészet alapelvei

A cserkészet az alábbi alapelveken nyugszik: Kötelesség Isten iránt, hûség a valláshoz és az ebbõl eredõ kötelezettségek vállalása. Kötelesség mások iránt, hûség a hazához, összhangban a helyi- és nemzetközi békességgel, megértéssel és együttmûködéssel. Részvétel a társadalom fejlõdésében, elismerve és tiszteletben tartva embertársaink emberi méltóságát és a természet sérthetetlenségét. Kötelesség önmagunk iránt, önmagunk állandó és folyamatos fejlesztése és képzése.

A cserkészmodszer

„A cserkészet olyan gyógyszer, amely különbözõ össztevõkbõl áll és amennyiben ezeket nem a megfelelõ arányban, elõírás szerint adagolták, akkor a fölhasználó nem hibáztathatja az orvost, ha a betegre gyakorolt hatás nem kielégítõ.” (Robert Baden-Powell, 1922) A cserkészmódszer folyamatos, lelkiismeretre hallgató önnevelési rendszer, amely az alábbi elemekbõl tevõdik össze: A cserkésztörvények és fogadalmak. A cserkészmódszer „szíve” az alapelveket életszabályként megfogalmazó cserkésztörvények és az azok megtartására önként tett fogadalmak. Cselekedve tanulás. A cserkészet arra törekszik, hogy az ismeretszerzés alapja a személyes megfigyelés, cselekvés és tapasztalat legyen. Kiscsoportos ((õrsi) rendszer. A cserkészek a cserkészmozgalomban korosztályi igényeiknek megfelelõen szervezõdött öntevékeny kisközösségekben (õrsökben, rajokban, stb.) vesznek részt. Folyamatos, ösztönzõ és változatos programok. A cserkészek a céloknak és a résztvevõk érdeklõdésének megfelelõ folyamatos, ösztönzõ és változatos programokon és tevékenységekben vesznek részt, amelyek ismeretszerzést, játékokat, énekeket és hasznos gyakorlatokat, valamint közösségi szolgálatokat foglalnak magukba. Ezen tevékenységek keretét próbarendszerek határozzák meg.

Szimbolikus keret.

A cserkészetben a jelképek és a keretmesés környezet használata olyan eszközök, amelyek a cserkészet által vállalt elvek és célok megértését segítik.

Természeti környezet.

A természet minden téren elõnyösen járul hozzá a fiatalok fejlõdéséhez. Ezért a cserkészek a programokat lehetõleg a szabadban, természeti környezetben végzik.

Önnevelés.

Minden cserkész tudatosan és aktívan vegyen részt saját fejlõdésében személyes fejlõdési célok és az ehhez vezetõ módszerek meghatározásával, illetve a feladatok végrhajtásával és értékelésével.

Felnõtt vezetõk részvétele.

A cserkészetben a felnõttek részvétele a felnõtt vezetõk és a fiatalok önként vállalt kapcsolatán, barátságán alapszik. A vezetõ feladata az önnevelési folyamat segítése a cserkészet módszereivel, a céloknak és alapelveknek megfelelõen.

Irodalom:

Fundamental Principles, World Scout Bureau, Geneva, 1992. Scoutung: An Educational System, World Scout Bureau, Geneva, 1998. A Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya, MCSSZ, Bp., 1995. A cserkészet katolikus chartája = Táborkereszt, 1(1993/1994), 1. sz., 3-4. (Az eredeti szöveg 1978-ban készült.) Összeállította Koltai András, 1999.